Page 41 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

1. fejezet: Közösségi média és oktatás 39 Társas konstruktivizmus A társas konstruktivizmus elmélete szerint a társas kapcsolatok és a társas érintke- zés a tanulás fontos eleme. Ez nem új gondolat. John Dewey, már egy évszázaddal ezelőtt, Democracy and Education (Demokrácia és nevelés) című könyvében érte- kezett a témáról: „[B]ármely társas kapcsolatrendszer, amely lényegében társas és lényegében közös, tanító forrás résztvevői számára. Tanító erejét csak akkor veszti el, ha keretek közé szorítják és rutin jelleggel működik.” (Dewey, 2004 [1916], 6.) Alapvetően digitális természete miatt a közösségi média lehetővé teszi, hogy „kitörjünk a keretek közül és a rutinból” – amit Dewey hátráltató erőként ír le –, és társas feladatokat találjunk ki diákjainknak. A wikik felépítése például a tudás társas értelmezését segíti elő; a működő társas kapcsolatok kifejezetten infor- mációmegosztásra bátorítanak. Aktív tanulás Az aktív (kinetikus) tanulás elmélete szerint a tanulásban a legértékesebb az, amit a tanuló a tanítási/tanulási folyamatban aktívan tesz. Fontos, hogy az „aktivitás” nem tévesztendő össze az egyszerű „tevékenységgel”, amelyre nem jellemző az igazi intellektuális fejlődés. Ez utóbbival kapcsolatban Alfred North Whitehead f- gyelmeztet: „Amikor gyermeket tanítunk gondolkodásra, mindenekelőtt attól a jelenségtől kell tartóz- kodnunk, amit én „tehetetlen gondolatnak” nevezek (…), vagyis azoktól a gondolatoktól, amelyek úgy kerülnek be a gyerek tudatába, hogy azokat nem használja fel, nem ellenőrzi tapasztalati úton, és nem állítja újabb kombinációkba.” (Whitehead, 1967 [1929], 1.) Éppen ezek az „újabb kombinációk” elengedhetetlen fontosságúak, ha azt akar- juk, hogy tanulási folyamat menjen végbe. A közösségi média képes fenntartani olyan aktív tanulási szituációkat, amelyek a kreatív és művészi kifejezést segítik elő. Podcastinggal például a diákok erősen integrálódnak a „tevőleges tanulás” (learning by doing) folyamatába; nemcsak az online audio technikai részleteivel kell megismerkedniük, hanem meg kell tanulniuk azt is, hogyan tervezzenek meg egy „rádió”-műsort, hogyan kutassanak egy témában, hogyan strukturáljanak egy interjút, és hogyan keressék, tartsák a kapcsolatot a közönséggel. Ezt nem lehet pusztán ismétléssel vagy gondolkodás nélküli cselekvéssel megoldani; ezekhez a tanuló aktív, átgondolt tevékenységére van szükség, így alkothat valami újat.