Page 226 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

224 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? literacy quiz”). Esetleg rákereshetünk más kérdőívekre is, hogy képet kap- junk a saját munkánkban felhasználható kérdéseket illetően. 2. lépés: Az összegyűjtött adatok feldolgozása után határozzuk meg, milyen különleges igényei vannak az osztálynak. Vannak olyan diákok vagy diák- csoportok, akiknek több vagy kevesebb hozzáférése van, mint másoknak? Milyen az általános készségszint? Vannak az osztályban jellegzetes erőssé- gek (például a játékok vagy a hang/képanyagokat használó média alkalmazá- sa), amelyekre építve hasznos tanulási tevékenységek alakíthatók ki, és való- színűleg megfelelnek a diákok tanulási preferenciáinak? Vannak fejlesztendő területek? Vannak olyan tevékenységek, amelyeket egyszerűen nem lehet fel- adatul adni, mert a diákoknak nincs hatékony hozzáférése a megfelelő esz- közökhöz? Hogyan alakíthatjuk ki a diákokban azokat a képességeket és azt a tudást, amire szükségük lesz ahhoz, hogy digitális tőkét építsenek az on- line világban? Részvétel a digitális világban Ha a digitális szakadék problematikája több mint egyszerűen a hardverhez való hozzáférés, hogyan alakíthatunk ki olyan kultúrát, amelyben a diákok digitális technológiák és a közösségi média felhasználásával digitális tőkét halmoznak fel? Milyen társadalmi és iskolai keretekre van szükségünk ahhoz, hogy a fatalokat a közösségi média aktív, értelmes és felelős felhasználására biztassuk? Hogyan tud- juk áthidalni a digitális szakadékot? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, először röviden át kell tekintenünk azokat a társadalmi integrációs stratégiákat, amelyek a társadalom más területein fennálló egyenlőtlenségeket hivatottak ki- egyenlíteni. Majd rámutatunk, hol hibáznak ezek a stratégiák, hogy el tudjuk ke- rülni ezeket a hibákat egy „részvétel mértékét növelő” – nem egyszerűen „integ- ráltabb” – digitális kultúra kifejlesztésében. Társadalmi integráció A nyugati demokráciák jelenlegi társadalompolitikája a „társadalmi integrációt” favorizálja. A társadalmi integrációs politikák felismerik, hogy vannak olyan em- berek a társadalomban, akik hátrányos helyzetben élnek és/vagy hátrányt szenved- nek a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügyi ellátás, a közlekedés, az anyagiak terén és más fontos területeken. Az Egyesült Királyság más jogrendekkel (például Franciaországgal, az Európai Unióval, Ausztráliával, Kanadával és Új-Zealanddal ellentétben) a „defcit” megközelítést alkalmazza, és inkább az „izolálásra”, mint