Page 219 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?
P. 219
13. fejezet: „Digitális bennszülöttek”, új tanulás és digitális műveltség 217 – Növekedett a kifejezéseket használó keresések száma; a diákok gyakran csak a keresés legalapvetőbb keresési funkcióit használják, és a keresőprogram talála- tainak csak az első oldalát nézik meg. – Kevés időt töltenek a források pontosságának, relevanciájának, érvényességének vagy tekintélyének ellenőrzésével, és nehézségeik vannak a prioritások megha- tározásával a keresési találatok között. – A fatalokat foglalkoztatja a világháló „kezelhetetlen mérete” (Green és Hannon, 2007, 68.), és gyakran nyomasztónak találják a rendelkezésre álló információ mennyiségét. – Néha eltérés mutatkozik aközött, hogy tudjuk, hogyan kell tartalmat (videót, ké- peket stb.), illetve értelmes tartalmat előállítani. Ezen a ponton hangsúlyoznunk kell: nincs bizonyíték arra, hogy a mai fatalok in- formációs műveltsége rosszabb, mint a közösségi média előtt született generációké volt. Ne feledjük, a fatalok nem úgy születnek, hogy tapasztalt tartalomkeresők lennének; mindig is gondjaik voltak az információ hitelességével, értékelésével, csak intellektuális gyakorlatuk most láthatóbb, mint eddig volt. Ahogy eddig is, a fataloknak szükségük van irányításra abban, hogy hogyan kell gondolkodni, és hogyan gondolkozzanak jól. A digitális környezetben is érvényes: a diákok gyak- ran igényelnek útmutatást – nem annyira a technológia funkcionális értelemben vett használatában, hanem inkább – abban, hogy a technológiával, az információ- val hogyan gondolkozzanak. Mindennek az a jelentősége, hogy a digitális technológiában való járatosság, annak magabiztos használata nem egyenlő a digitális műveltséggel: óvatosnak kell lennünk feltételezéseinkben, hogy a fatalok milyen készségeket, kompetenciákat és tudást hoznak magukkal online környezetükből, és ami talán a legfontosabb: „inkább szisztematikus tanulással, nem pedig esetleges használattal” kell digitális műveltséget építenünk. (MCEETYA, 2007, 93.). Összegzés – Megvan a veszélye annak a „generációs gondolkodásnak”, hogy emberek egész csoportjait címkézheti másoktól lényegesen különbözőnek, és ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a csoportok „lényegi hasonlóságokat mu- tatnak” (Hoover, 2009, online). Ez a veszély olyan címkékre is vonatkozik, mint a „digitális bennszülöttek”, a „netgeneráció”, a „millenniumi generá- ció”, az „iGen”, a „Google-generáció”. – Kétségetlen azonban, hogy a szocializációnak és a környezetnek is nagy hatása van arra, hogy az egyén miként gondolkodik, és hogyan látja a vi-