Page 216 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

214 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? 2. Hálózati digitális írástudás. Általában ezt tartják a hálózati polgár (netpolgár) etalonjának. Aki ebbe a kategóriába tartozik, tudja, hogyan kezelje különböző online profljait és identitásait; tudja, mi történik a feltöltött anyaggal; ismeri az adatkezelést, ismeri a kockázatkezelést, tudja, hogyan olvassa és értelmezze a felhasználási feltételeket és az adatvédelmi irányelveket; tisztában van a feltöl- tött fotók és más információk információs önrendelkezési következményeivel, stb. Ez alatt a hálózati nyilvánosság boyd (sic!) által meghatározott négy jellem- zőjét értjük: (1) maradandóság, (2) visszakereshetőség, (3) másolhatóság és (4) láthatatlan közönség (boyd, 2011). A digitális hálózati műveltség vizsgálata során ilyen kérdéseket kell feltennünk: „Tudod, mit jelent az, amikor a Facebook azt kéri, hogy adj »nem kizárólagos, átruházható, továbbengedélyezhető, szerzői jogdíjmentes, az egész világra kiterjedő licencet minden IP-tartalomra, amit a Facebookon vagy azzal kapcsolatban posztolsz«?” Sokan nem rendelkeznek ilyen digitális műveltséggel. 3. Kritikai digitális műveltség. A digitális műveltségnek ez az eleme azt jelenti, hogy képesek vagyunk a közösségi médiát, valamint az információ- és kommu- nikációtechnológiát (ICT) a körülöttünk lévő világról való tudás megszerzésére, megértésére és kritikájára használni. A kritikai digitális műveltség arról szól, hogy készségeinkkel megtaláljuk, validáljuk, értelmezzük, elemezzük, bíráljuk, értékeljük, szintetizáljuk és kommunikáljuk az információt, majd ezekkel a ké- pességeinkkel a régi jelentéseket új jelentésekké alakítjuk. A kritikai digitális műveltség magasabb szintű gondolkodást igényel, és azt, hogy általában le- gyünk „otthon” a hálózati világ kulturális, társadalmi, politikai és intellektuális életében. Lehet azt mondani, hogy kritikai digitális műveltsége akkor is van az embernek, ha nem tudja használni a számítógépet, vagy nem ért az online koc- kázatok kezeléséhez. Ami azt illeti, ismerek egy professzort, aki kritikai érte- lemben tájékozott, alapos könyveket írt a „digitális oktatásról”, de közben igen kevés fogalma volt arról, miként lehet címkézni egy fotót, illetve milyen helyze- tekben illik ezt tenni, és milyenekben nem. Milyen a diákjaink digitális műveltsége? A fejlett országokban a kommunikációt szabályozó független hatóságok tanulmá- nyokat készítettek arról, hogy mennyit tudnak a gyermekek és a szülők a közössé- gi médiáról, annak működéséről, hogyan viszonyulnak hozzá, és mik az aggodal- maik. Az Egyesült Királyság médiaszabályozó testülete, az Ofcom folyamatosan interjúalapú vizsgálatokkal méri fel a gyerekek médiaműveltségét. Ugyanezt teszi a megfelelő ausztrál hatóság is. Ezek a tanulmányok értékes információkat biztosí- tanak olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint: Milyen eszközt mire használnak, és ki használja ezeket? Hol csatlakoznak a gyerekek az internetre? Hány gyerek ját- szik online játékokat? Hány gyereknek van online proflja? Ezek a felmérések ar-