Page 213 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

13. fejezet: „Digitális bennszülöttek”, új tanulás és digitális műveltség 211 Olyan pozícióban vagyunk, hogy össze tudjuk hasonlítani a „régi tanulást” az- zal, amit én „új tanulási potenciálnak” nevezek (lásd 13.1. táblázat). Azért mondok „potenciált”, azért nevezhetjük lehetőségnek, mert önmagában az, hogy az osz- tályteremben hozzáférésünk van digitális technológiákhoz, és ezeket használjuk is, nem jelenti egyben azt is, hogy hatékonyan tudjuk használni, és pozitív oktatási eredmények jelentkeznek (lásd 1. és 2. fejezet). Ráadásul a lenti táblázat „új tanu- lás” oszlopában megjelenő tételek a legjobb oktatási környezetekben már jelen vannak (és nyilván mindig is jelen voltak), és nem technológiához kötöttek. 13.1. táblázat: Régi tanulás kontra új tanulási potenciál Régi tanulás Új tanulási potenciál Tanárcentrikus Tanulócentrikus Passzív Aktív és interaktív Egy személy sokaknak címzett instrukciói Egyéni tanulás Nem rugalmas Rugalmas Egyedi tanuló Tanulóközösségek Versengés Megosztás és hálózatba rendeződés Memorizálás Kreativitás, felfedezés, kutatás Elkülönülés Részvétel és együttműködés Akárhogy is, kétségtelen, hogy a digitális technológia általában, és különösen a közösségi média rendkívül fontos a huszonegyedik századi nyugati életben és kul- túrában. Tanárokként erkölcsi kötelességünk reagálni erre a társadalmi-technológiai pillanatra, amelyet éppen megélünk, és mivel tanárok vagyunk, ez azt jelenti: fel kell készítenünk a fatalokat arra, hogy hasznos és etikus módon vegyenek részt a közösségi média világában. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy felmérjük a diákok digitális tudását, és reagálunk rá. Nem fenntartható az oktatásban az a hozzáállás, hogy az osztályteremben a tanár a tudás egyedüli forrása. Az internet mindent megváltoztatott.