Page 211 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

13. fejezet: „Digitális bennszülöttek”, új tanulás és digitális műveltség 209 – A tudásátadási gyakorlat és pedagógia az volt, hogy „én beszélek, te hallgatsz”, ami inkább a „régi” tudás, a már ismert tények megőrzését, továbbadását szol- gálja, nem az „új tudást”, ami együttműködésben jön létre. – Tanárcentrikus osztálytermek, amelyekben a tanár az információ fő letétemé- nyese. Az oktatásnak ez a módszere fenntarthatatlan, amikor kutatóeszközként a diákok rendelkezésére áll az egész internet. „[M]egfelelő tanítással, fegyelmezéssel mindig lehetséges bizonyos mennyi- ségű passzív tudást az osztály fejébe pumpálni.” Alfred North Whitehead: The Aims of Education (Az oktatás céljai). 1967 [1929]. A ma ható tágabb társadalmi, kulturális és gazdasági folyamatok elavulttá teszik az oktatásnak ezt a megközelítését, és megkövetelik, hogy oktatási modellünket átgondoljuk, relevánsabbá tegyük azt a közösségi média miliőjében élő huszon- egyedik századi tanulóknak. Ezért „új tanulásra” van szükségünk, amely a tanuló- nak és a környezetnek is megfelel. De egészen pontosan mi változott? Mi az „új”? Miért van szükségünk „új tanulásra”? Az ezredfordulón az Ausztrál Rektori Konferencia (Australian Council of Deans of Education – ACDE, 2001) ajánlásokat fogalmazott meg az ausztrál oktatási rendszer számára. Ezeket az ajánlásokat összefoglalva „új tanulásnak” (New learning) nevezték. A társadalom három változó területét jelölték meg, amelyekre az oktatási szektornak választ kell adnia, ha releváns oktatást akarunk adni a hu- szonegyedik századi tanulóknak. Ezek a területek: – Technológia – Kereskedelem – Kultúra Az ACDE szerint a „régi tantárgyak” (természettudomány, matematika, gazdaság- tan, angol, történelem stb.) nem folytathatók ezeken a területeken; „új alapokat” kell tanítanunk az „új dolgozóknak” és az „új embereknek” (ACDE, 2001, 92.). Ezeket az új alapokat az alábbiakban határozzák meg: a kutatás képessége, az el- igazodás képessége, az egyeztetés képessége, a közvetítés képessége, a kommuni- káció, a gondolkodás képessége, az adatgyűjtés képessége, az ítélőképesség stb. (ACDE, 2001, 92.). Más szóval: a sikerhez szükséges képességek a tudásalapú tár- sadalomban mások, mint az ipari társadalomban voltak. Bár az alapvető írni- olvasni-számolni tudás ugyanaz, az információgazdag környezetben a diákoknak