Page 214 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

212 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? Digitális műveltség A műveltség fogalma az utóbbi években kiterjedt. Már nem kizárólag az írás és olvasás képességét jelenti; mint Julia Davies (2009, 29.) megállapítja: „a műveltség nem csak arról szól, hogy képesek vagyunk dekódolni egy oldalon látható jeleket; a műveltség kategóriájába tartozik az is, hogy értelmes társas tevékenységet foly- tassunk, ahol az értelem és a gyakorlat a körülmények függvényében változik.” Így beszélhetünk „pénzügyi műveltségről” (képesség a pénz és a gazdaság műkö- désének megértésére), „tudományos műveltségről” (tudományos elméletek megér- tésének és alkalmazásának képessége), „kulturális műveltségről” (bizonyos kultu- rális események megértésének képessége, és az azokon való részvétel), „vizuális műveltségről” (jelek és képek megértésének és értelmezésének képessége) stb. A „digitális műveltség” kifejezést is hozzáadhatjuk a listához; és minket mint a közösségi média használóit ez érdekel. Mielőtt azonban részletesebben taglalnánk a digitális műveltség apektusait, meg kell jegyezni, hogy a „digitális műveltséget” másképp „információ- és kommuni- kációtechnológiai” (ICT) műveltségnek, „médiaműveltségnek”, „újmédia-művelt- ségnek”, sőt „információműveltségnek” is nevezik. Ebben a könyvben a „digitális műveltség” kifejezést használom, két fő okból: először is azért, mert ez így nem korlátoz minket eszköz és funkció alapján (mint az „információ- és kommuniká- ciótechnológia”), másodszor pedig azért, mert nem zavar be a „média” szó, ami egyrészt a digitális termékeket, másrészt azokat a folyamatokat, eljárásokat jelenti, amelyekben ezeket felhasználják. A „digitális” szó lehetővé teszi, hogy az e terüle- ten való műveltségre jellemző készségek, képességek és tudás széles spektrumára utaljunk. Mi a digitális műveltség? A „digitális műveltségnek” nincs egyetlen elfogadott defníciója, bár rengeteg kö- zös elem van a témáról szóló értekezésekben. David Buckingham (2006, 267.) szerint a „digitális műveltség” nem egyenlő az- zal, hogy az egérrel rá tudunk állni egy tételre, és klikkelünk: „A digitális médiafelhasználásban a gyerekeknek nem elég az információkinyerés készsé- gét elsajátítaniuk. Mint a nyomtatott információ esetén, a digitális környezetben is képes- nek kell lenniük forráskritikával élni, és kritikusan használni az információt, ha azt tudássá akarják alakítani. Ez azt jelenti, hogy kérdéseket kell feltenni az információforrással kap- csolatban, az információ előállítójának szándékáról, érdekéről és arról, hogy mit képvisel az adott információ a világban; érteni kell, hogyan kapcsolódik a technológiai fejlődés a tágabb társadalmi, politikai és gazdasági erőkhöz.”