Page 191 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?
P. 191
11. fejezet: Oktatójátékok és tanulás mobilalkalmazásokkal 189 felhasználásukat. Azt is fgyelembe kell vennünk, ha szükséges, hogy milyen adat- csomagot adunk az eszközhöz: van-e, és ha igen, mennyi az ingyenesen használ- ható adatmennyiség, és mi az a határ, ami fölött fzetni kell. Meghatározzunk adatkorlátot? Ha az eszközt az iskola adja, szükséges-e olyan tűzfalat beépíteni, amely megakadályozza, hogy a diákok tiltott tartalmakhoz férjenek hozzá? Ha az eszköz a diák tulajdona, tudjuk-e „szabályozni” az ilyen tartalomhoz való hozzáfé- rést? Biztosítási szempontokat is fgyelembe kell venni: mi történik, ha az iskola tulajdonát képező eszköz megsérül, megsemmisül vagy elveszik? „Ez is csak egy tanszer” Doug Vass (2011, online) a Sidney-i MLC iskola City Experience iPad- projektjének elemzése során azt találta, hogy a diákok szerint az iskola által biztosított mobil eszközöket „csak egy újabb tanszernek” tekintik. Bár a mo- biltechnológia oktatásban való felhasználása nekünk, tanároknak izgalmas- nak tűnhet, bölcs dolog, ha más szempontokat is fgyelembe veszünk. A technológia elérhetősége Fontos szempont bármilyen közösségimédia-alkalmazás oktatásbeli felhasználá- sában az, hogy mennyire elérhető a technológia. Ez nagy téma (részletesebben a 14. fejezetben, a „digitális szakadékról” szólva foglalkozunk vele); itt csak annyit jegyeznék meg, hogy fontos fgyelembe venni: nem minden diáknak van saját hoz- záférése olyan eszközökhöz, amelyeket az oktatásban tervezünk felhasználni. Ha az iskola nem tudja vagy nem akarja a szükséges mobil taneszközöket biztosítani, akkor esetleg megszervezhetünk valamiféle „baráti segítség” rendszert, amelynek keretein belül a diákok ezeket az eszközöket megoszthatják egymással. Összegzés – Az oktatójátékok elérhetők online vagy „okos” eszközök alkalmazásain keresztül. Benne lehetnek az iskola által biztosított IT-szolgáltatási cso- magban. – Az oktatójátékok különböző készségeket fejleszthetnek a lexikális tudástól a problémamegoldáson, a stratégiában gondolkodáson át az együttműkö- dési készségig. – Az oktatójátékok minőségében jelentős szórás van; számos oktatójátékban nincs meg a spontaneitás és a kihívás, ami jellemző eleme azoknak a játé- koknak, amelyekkel a diákok szabadidejükben játszanak.