Page 120 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

118 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? hogy mikor megyünk el nyaralni, vagy hogy a helyi bevásárlóközpontban vagyunk éppen, és barátainkkal kávézunk, egyben azt is közhírré tesszük, hogy nem va- gyunk otthon; a PleaseRobMe.com, a RobMeNow.com és hasonló weboldalak ad- nak példát arra, hogy az ilyen információ hogyan használható rossz célra. További bonyodalmat jelenthet, ha valaki a közösségi hálózaton akaratlanul vagy másképpen valamilyen információt ad egy másik személyről, annak engedé- lye nélkül. Egy diák például ártatlanul feltölt egy képet arról, hogy a barátaival kajaktúrázik, és ezzel önkéntelenül információt ad ki arról, hogy mások hogyan töltik a szabadidejüket, mit csinálnak, hol járnak. A közösségi hálózatok többségén természetesen működnek információs önren- delkezési eszközök, amelyekkel beállítható, hogy mennyi és milyen típusú infor- mációt akarunk közölni másokkal. Ám ezzel problémák vannak. Először is az ilyen beállításokat gyakran hírhedten bonyolult értelmezni, és működésük rend- szeresen változhat. Ráadásul az, hogy a felhasználó „határozza meg”, mennyi in- formációt láthatnak más felhasználók a hálózaton, nem jelenti azt, hogy az infor- máció valóban a személyes ismerősök körében marad, és senki más nem fér hozzá. Adatainkat például eladhatják harmadik félnek, hirdetőknek (még ha az adatérté- kesítés anonim, a felhasználó azonosítását lehetetlenné tevő módon történik is, megvan a lehetőség, hogy nem a felhasználónév vagy az IP-cím alapján, hanem más módon azonosítható marad), vagy a profl egyszerűen feltörhető. Az adatvé- delmi önrendelkezés témájával bővebben a 16. fejezetben foglalkozunk. Internetes zaklatás (cyberbullying) Az internetes zaklatás témájával bővebben a 15. fejezetben foglalkozunk, de itt meg kell jegyezni, hogy az online zaklatás sokkal gyakoribb a közösségi hálózato- kon, mint mondjuk a blogokon vagy wikiken. Ez valószínűleg azért van így, mert a közösségi hálózatok az információmegosztás és a kapcsolattartás eszközei, míg a blogok elsődlegesen támogatják a posztokra adott kritikát, a wikik pedig a tudás- építésre koncentrálnak. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy internetes zaklatás egyáltalán nem fordul elő wikiken és blogokon, csak azt, hogy a probléma releván- sabbnak tűnik a közösségi hálózatokon, talán éppen azok kapcsolatdinamikája és valós idejű kommunikációja miatt. Ezenkívül elmondható, hogy az internetes zak- latás gyakoribb az egyéni proflokból álló, mint egy adott csoport vagy téma köré rendeződő közösségi hálózatokon. Ez viszonylag csökkenti annak a veszélyét, hogy internetes zaklatás célpontjává váljon egy osztályalapú hálózat, de attól még fgyelni kell, hogy ez a csoporton belül se forduljon elő.