Page 58 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

56 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? Használjunk gyengébb adatvédelmi beállításokat, ha: – A diákoknak látniuk kell egymás munkáját. – Azt szeretnénk, hogy a nagyközönség kommentelje a diákok munkáját, illetve külső személyek is részt vegyenek a munkában. – A gyakorlati szempontú oktatás célja az, hogy bemutassa a diákoknak, mi törté- nik az adataikkal, ha egyszer megjelentek online. A közösségimédia-szolgáltatók többsége felismerte, hogy bizonyos felhasználók bizonyos információkat nem kívánnak a nagyközönség tudomására hozni, ezért különböző adatvédelmi beállításokat biztosítanak adataink védelmére. Bizonyos szolgáltatások például lehetővé teszik, hogy a diákok munkái nyilvánosak legye- nek, de ne legyenek kereshetőek, azaz mindenki láthassa, aki ismeri az URL-t (azaz a weblinket vagy hiperlinket), de ha a Google, a Yahoo vagy más keresőmo- tor segítségével próbálják megkeresni az adatokat, nem járnak sikerrel. Ideális olyan szolgáltatót választani, amely támogatja a csoportproflokat, azaz nem szükséges minden diáknak külön e-mail címet adni, illetve olyat, amelyhez egyáltalán nem kell regisztrálni (bár az ilyen szolgáltató ritka; a technikai okok leírása a 3. fejezetben a „Profl létrehozása” cím alatt található). Minden esetben olyan szolgáltatót válasszunk, amely lehetővé teszi a már posztolt adatok törlését. Függetlenül attól, hogy miként kívánjuk biztosítani és ellenőrizni a diákok in- formációs önrendelkezésének érvényesülését, gondoskodnunk kell arról, hogy a diákok védjék valódi nevüket, jelszavaikat és felhasználói nevüket: senkivel nem szabad megosztaniuk személyes adataikat. Mindazonáltal a diákoknak olyan felhasz- nálói nevet kell választaniuk, amely legalább az osztály számára azonosítja őket; pl.: „sarahw” vagy „leitap”. Ha maguk választják a felhasználónevet, az ne legyen olyan, amelyből az osztálytársak is nehezen ismerik fel őket, pl.: „PinkLadyNo3” vagy „DirtBikeDemon” vagy „3889274” (az utóbbi elrettentő példa). Adminhozzáférés Tanárként néha nyilván elgondolkodunk, hogy a diákok kapjanak-e admin- hozzáférést az osztálytermi oktatásban használt közösségimédia-szolgáltatáshoz. Ha például osztályblogot vagy wikit használunk, szükség lehet arra, hogy admin- jogokat adjunk az osztály tagjainak, akik jóváhagyhatják a posztokat vagy oldala- kat, saját ízlésük szerint szerkeszthetik, egységesíthetik az oldalt, és általában ren- det tartanak. Bár az ilyen jogok biztosítása többnyire azt eredményezi, hogy a diákok magukénak érzik a tartalmat, óva intenék attól, hogy túl nagy ellenőrzést bízzunk rájuk a szolgáltatás beállításaiban és adminisztrátori feladataiban. Nem azért, mert esetleg visszaélnének vele (bár ez a jelenség kétségtelenül létezik), ha- nem inkább azért, mert egy diák adminisztrátor esetleg véletlenül törölheti más diákok munkáját, vagy más módon okoz visszavonhatatlan változást az osztály ál-