Page 243 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

15. fejezet: Online zaklatás 241 Naprakész információk Lehetséges, hogy sosem tudunk naprakészek lenni, lépést tartani a legújabb és legjobb weboldalakkal, alkalmazásokkal, online divatokkal és digitális eszközök- kel, amelyekre diákjaink „rá vannak kattanva”. Tudnunk kell azonban a közösségi média alkalmazásairól és ezek általános működéséről (erről szól e könyv 2. és 3. része), és képesnek kell lennünk szükség esetén gyorsan felismerni egy adott alkalmazás jellegzetességeit és funkcionalitását. Tegyük fel például, hogy diákok egy nagyobb csoportja hirtelen elhagyja a Facebookot (vagy a Moshi Monsterst, vagy a Club Penguint stb.), és átköltözik egy másik szolgáltatóra (ahogy 2008– 2009-ben a MySpace-t hagyták el). Tanárként képesnek kell lennünk belépni az új helyre, felfedeznünk, hogyan működik, felmérnünk, hogyan kommunikálnak ott a felhasználók, és milyen az a kultúra (lásd 9. fejezet). Ezekkel a dolgokkal lépést tartani nem céltalan elkalandozás az „igazi” tanítási munkától: ez a folyamatos szakmai fejlődés része. A Techcrunch.com, a Cnet.com, a Mashable.com és ha- sonló oldalak közlik a közösségi médiáról szóló legfrissebb híreket; bármelyik jó kiindulópont lehet. Mindazonáltal működő tudással kell rendelkeznünk az aláb- biakról: – Közösségi hálózatok, mint a Facebook, vagy a fatalabb felhasználóknak a Club Penguin. – Videómegosztó oldalak, különösen a YouTube. (A YouTube-on gyakran nagy számban vannak szélsőséges érzelmeket keltő és sértő kommentek.) – „Földalatti” weboldalak, amelyeken például önkárosításra buzdító, fasiszta, rasszista, nőgyűlölő, anorexia- és erőszakpropagáló stb. tartalmak vannak. – Twitter. Sokan óvatlanul információt adnak tartózkodási helyükről (vagy mások hollétéről) tweetjeikkel (például „jót kávézom Kingstonban egyedül”, vagy „a kutyámat, Ptolemaioszt sétáltatom a tengerparton, Taupónál. Egy óra múlva otthon leszek”). – Szexuális tartalmak és azok büntetőjogi vonatkozásai (lásd fent). – Internetes csalások. Nem csak az úgynevezett „nigériai” csalások, hanem a ha- mis versenyek, a diétákkal, a lottóval kapcsolatos csalások, a bankszámla/ PayPal/Visa adatkérő csalások, az adománykérési csalások stb. Keressünk rá az „internetes csalások típusai” („Types of internet scams”) kifejezésre. Összegezve: a nevelés a kulcs Az online zaklatás nagyon komoly probléma lehet az iskolákban, de óvatosnak kell lennünk, hogy ne fújjuk fel nagyon csak azért, mert az országos média felkapta az extrém eseteket, bármilyen tragikusak is legyenek azok. Hiba abból kiindulni, hogy az internet eleve kockázatos hely. Ám hiba az is, ha azt hisszük, a gyerekek