Page 240 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

238 Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban? „ folyamatos” vagy „ismételt”, illetve „szándékolt” és „tudatos” cselekvésként próbáljuk meghatározni. További defníciós problémák jelentkeznek, amikor azt vizsgáljuk, milyen tartalmak „számítanak” zaklatásnak. A szekálás és a csúfo- lás szövegösszefüggéstől függetlenül zaklatás? Vajon zaklatás áldozata vagyok, amikor szomorú vagyok attól, amit mások írtak rólam? Ki dönti ezt el? A bizo- nyos „objektív” mércével mérő kutató, vagy a magukat áldozatnak érzők? – Módszertani következetlenségek. Az online zaklatásról szóló minden tanulmány más módszert használ az adatgyűjtésre és az elemzésre. Az egyik tanulmány esetleg feleletválasztásos, vagy Likert-skála-típusú kérdéseket használ, a másik fókuszcsoportokra koncentrál, a harmadik etnográfai megfgyelésekre. Bár két- ségtelenül fontos többféle módszertani megközelítésre támaszkodni az online zaklatás mint jelenség vizsgálatában, biztosan fel kell ismernünk a módszerbeli különbségeket az egy adott témáról szóló szakirodalom elemzése során. – Eltérő mintaméretek. Az online zaklatásról szóló számos tanulmány elég kis mintát (1000-nél kevesebb válaszadót) vizsgált. A kis minták elfogadhatóak le- hetnek egy-egy konkrét zaklatási esetet vagy időszakot vizsgáló, nagy fajsúlyú etnográfai tanulmánynál, de nem sokat mondanak az online zaklatáshoz kap- csolódó általánosabb jelenségekről (kivéve, ha egy adott osztályt vagy évfolya- mot vizsgálunk egy adott iskolában). Annak megállapítására, hogy mennyire elterjedt vagy nem elterjedt az online zaklatás egy országban, olyan nagy felmé- résekre van szükség, amelyek minden gyereket megkérdeznek (nem csak kivált- ságos helyzetűeket). – Az online zaklatás hosszú távú hatásairól szóló megállapítások. Ha az online zaklatás valóban csak az ezredforduló idején jelent meg, egyelőre lehetetlen lon- gitudinális vizsgálatokat folytatni, amelyekkel megállapítható lenne, milyen hosszú távú hatása van az online zaklatásnak az áldozatokra. Bár ösztönösen „érezhetjük”, hogy az online zaklatás nagyobb lelki károsodást okoz, mint a „hagyományos” zaklatás, jelen pillanatban egyszerűen lehetetlen megalapozot- tan kimondani azt, hogy ez így van. Még egy dolgot fgyelembe kell vennünk: a Juvonen és Gross által azonosított problémát, amely szerint „ezekből az adatokból nem tudjuk megállapítani, hogy a fatalok főként ezeken a kommunikációs csatornákon tapasztalják-e az online zak- latást, vagy használati sémáik egyszerűen kockázatos online magatartást tükröz- nek”. (2008, 497.). Ezen a területen is sokat számít a kontextus. Az online zaklatás felderítése és kezelése Nagyon sok tanács közül válogathatnak a tanárok, szülők, diákok az online zakla- tás felderítésével és kezelésével kapcsolatban. Itt az alapokat vázoljuk fel. Keres- sünk a neten részletesebb információt, kollégákkal, iskolai feletteseinkkel beszél- jünk az online zaklatással kapcsolatos témákról.