Page 237 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

15. fejezet: Online zaklatás 235 – A zaklató nagyobb valószínűséggel maradhat anonim. Az online zaklatók álne- vek és álidentitások mögé rejtőzhetnek. Míg az iskolai zaklatások áldozatai szemtől szembe állnak a zaklatóval, a kiberzaklatás áldozatai nem mindig tud- ják, ki a zaklató. – A kiberzaklatás általában írásbeli vagy verbális; nem testi jellegű. Ez azt je- lenti, hogy hatásait nehezebb észrevenni. Ha sok tanár gondolja úgy, hogy a ver- bális zaklatás kevésbé ártalmas, mint a testi (lásd fent), fennáll a veszély, hogy a kiberzaklatást nem veszik olyan komolyan, mint a zaklatás „hagyományos” formáit. Biológiai nem és zaklatás A fúk és a lányok zaklató magatartásában kifejezett különbségek vannak; ezek a különbségek adnak magyarázatot arra, hogy a lányok miért válnak egyre inkább „aktív felbujtókká” (Shariff, 2008, 40.) kiberzaklatási cselekményekben. A fúk jellemzően inkább a zaklatás testi és nyíltan agresszív formáiban vesznek részt, a lányok azonban inkább a „pszichológiai és rejtett” zaklatást preferálják, úgy, hogy azt nagyobb valószínűséggel követik el csoportosan (Shariff, 2008, 93.). Tény, hogy ez a lányok „preferált” zaklatási módja (írásban és szóban) bőségesen ad ne- kik lehetőséget a pletykálkodásra és arra, hogy gonosz híreszteléseket terjesszenek marginalizált vagy áldozatnak kiválasztott társaikról. Szexuális tartalmú online zaklatás (szexting) A „szexting” szexuálisan explicit tartalmú fényképek, üzenetek és egyéb média- anyagok digitális eszközökkel való továbbítását jelenti. Az eszköz általában mobil- telefon, de közösségimédia-oldalakon és alkalmazásokkal is történhet. Az ilyen üzenetek és fényképek általában privát csatornán, baráthoz vagy barátnőhöz kerül- nek, de mint minden digitális tárgy esetében, itt is megvan az esélye annak, hogy nem a szándék szerinti címzetthez jutnak el, és onnan nagyon gyorsan terjednek. A megaláztatás és sértettség nyilvánvaló tényén és azon túlmenően, hogy szinte lehetetlen örökre eltüntetni vagy kitörölni azt, ami digitális formában már „kike- rült”, ennek a magatartásnak komoly jogi következményei is vannak: számos jog- rendben az ilyen cselekményt a gyermekpornográfa büntetőjogi kategóriájába sorolják. A törvény ellen vétők életkoruktól függetlenül fatalkorúakat sértő porno- gráf tartalom előállításáért, birtoklásáért és/vagy terjesztéséért vonhatók felelős- ségre. Egy gyors internetes keresés során tucatnyi példát találhatunk olyan esetek- re, amikor fatalkorúakat vontak jogi felelősségre gyermekpornográfa vádjával. Bár számos területen folyamatban van ezeknek a törvényeknek a módosítása a szexting cselekményekben részt vevő kiskorúakra vonatkozóan, ennek tudatában kell lennünk, és diákjainkat is fgyelmeztetnünk kell a digitális kommunikáció ilyen formáinak lehetséges jogi következményeire.