Page 69 - Megan Poore – Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

3. fejezet: A közösségi média funkcióinak és alkalmazásának jellemzői 67 azt jelenti, hogy a felhasználó már nem tehet tönkre egész rendszereket. Tehát ne féljünk, használjuk, élvezzük, próbálkozzunk: kattintsunk rá egyes elemekre, és fgyeljük a hatást, kommenteljünk mások blogjain, készítsünk mozgóképet, bármit… később bármikor letörölhetjük a felületről. – A közösségi média többnyire hasonló alapelveken működik. Bár minden eszköz és szolgáltatás kicsit különböző, elég sok hasonlóság van közöttük ahhoz, hogy miután megtanultuk, hogyan működik egy rendszer, ebből a tudásból sokat hasznosíthassunk más rendszerek használatakor. Például: ha megtanultuk, ho- gyan működnek a widgetek és a beágyazó kódok, tapasztalhatjuk, hogy szinte minden szolgáltatásnál hasonló protokollokat találunk. – „Gyors siker” érhető el. Kezdjük kicsiben! Ne ragadtassuk el magunkat, ne gondoljuk, hogy két héten belül muszáj teljesen kidolgozott osztálypodcastot el- készíteni; ez túl nagy nyomás a tapasztaltabbaknak is. Miért ne kezdhetnénk az osztályanimáció készítésének feladatával? Bonyolultnak tűnhet, de mint a 8. fe- jezetben láthatjuk, csak annyit kell tenni, hogy néhány kiválasztott objektumot áthúzunk egy sablonba (template), megnyomjuk a „mentés” gombot, és máris láthatjuk, ahogy a rajzflmkarakterek pontosan azt csinálják, amire utasítjuk őket. A gyors siker az eredményesség érzetét erősíti, amitől pedig magabizto- sabban, működését jobban megértve használjuk a közösségi médiát. – Ne feledjük: a közösségi médiát használni könnyű. Nyugalom. Az emberek nem ezért használják a közösségi médiát, mert azt nehéz használni; éppen ellenkező- leg, pontosan azért használják, mert könnyű, és úgy alkották, hogy igazi fel- használókra (ránk) legyen szabva. Segítsünk egymásnak! A közösségimédia-szolgáltatások más ügyfélszolgálati rendszerben működnek, mint amit sokan – különösen az idősebbek – megszoktak. Először is: az ilyen szol- gáltatásoknak általában nincs külön ügyfélszolgálatuk, hiszen a szolgáltatás ingye- nesen igénybe vehető. Ez azt jelenti, hogy nem lehet betelefonálni a szolgáltatóhoz, nem lehet e-mailt küldeni neki, ha választ akarunk kapni egy problémára. Hason- lóképpen nincs használati utasítás, felhasználói kézikönyv sem a szolgáltatáshoz, amire feliratkoztunk. Ez azért van, mert az útmutatók eleve a képernyőn jelennek meg, és elég könnyű követni őket. Hagyjuk, hogy a rendszer tanítsa meg nekünk az alkalmazást. Ráadásul a szolgáltatás általában „béta” verziójú, ami azt jelenti, hogy a fejlesztők folyamatosan apróbb változtatásokat eszközölnek a szoftveren, így a felhasználói kézikönyv írása és újraírása egyszerűen nem megvalósítható. A közösségimédia-szolgáltatók elsődlegesen GYIK- (gyakran ismételt kérdések, angolul FAQ) rovatot és a szolgáltatással kapcsolatos fórumokat tartanak fenn, ahol a felhasználók segítséget kérhetnek egymástól.