Page 256 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

254 Műveljük a médiát! pítása szerint 2008 és 2012 között egyáltalán nem változott a számítógéppel rendelkező fatalok aránya (Kitta, 2013: 251). A 84 százalékos stagnálás elsősorban azt jelzi, hogy a számítógépekről a mobiltelefonokra költözik az internet. Ezt tá- masztja alá egy másik kutatás, amely szerint Magyarországon a Facebook oldalle- töltéseinek több mint fele már mobiltelefonra érkezik (Digitális Média Tények Könyve 2014). Másfelől a Gfk Kereskedelem és Technológia Indexe szerint 2012. január–október között az előző év hasonló időszakához viszonyítva az asztali szá- mítógépek iránti kereslet 48 százalékkal zuhant Magyarországon (Felfutóban…, 2013) Mindemellett az otthoni internetkapcsolatok mennyisége is csak 4 százalék- kal emelkedett 2008 és 2012 között, vagyis a piac vélhetően elérte a telítettségi pontot: az internetszolgáltatások robbanásszerű terjedése megállt, miután a poten- ciális előfzetők nagy része már csatlakozott a hálózathoz. A tipikus magyar fatal elsősorban kommunikációs célokra használja a webet, de az e-mailezés és más ha- gyományos kommunikációs formák (pl. az időközben megszűnt Windows Mes- senger) helyett a közösségimédia-platformok kínálta kommunikációt részesítik előnyben, ezen belül is főként a Facebookot, amelyhez csaknem a megkérdezettek 90 százaléka csatlakozott. A kommunikáció mellett egyaránt jellemzőnek mutat- kozik az online játék és a tanulás, a felmérésben alapvetően multitasker (egyidejű- leg több munkafolyamatra is fgyelni képes) generáció jelenik meg: számítógépe- zés mellett gyakran néznek televíziót, hallgatnak rádiót, és végeznek szimultán egyéb médiatevékenységeket A médiaértés szempontjából igazán fgyelemre méltó jelenség rajzolódik ki a Magyar Ifjúság 2012 eredményeiből. Jóllehet a televíziónézés az időráfordítás szempontjából kismértékben még mindig győzedelmeskedik az internetezés felett, az információforrások megbízhatóságának megítélésekor a család és a barátok mö- gött (átlagosan 4,4 egy ötfokú skálán) nem sokkal lemaradva következik az inter- net (3,6), majd a könyv (3,4) és a televízió (3,2). A rádiócsatornák, újságok és tár- sadalmi szervezetek mind alacsonyabb bizalmi osztályzatot kapnak a 15–29 évesek összesített eredményeiben. A másik tanulság a digitális szakadékhoz kötődik: léte- zik kb. 7 százaléknyi olyan fatal Magyarországon, aki egyáltalán nem használ számítógépet és mobiltelefont „Az információs társadalmon belüli mobilitásra képtelenek azok a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező, szociáli- san segélyezett vagy munkanélküli, 15–29 éves férfak és nők (fúk és lányok), akik magukat nélkülözések között élőnek tartják, és az észak-magyarországi vagy az észak-alföldi régió valamelyik apróbb településén élnek” (Kitta, 2013: 280) A hozzáférési megosztottság terén tehát még a világszinten relatíve jó helyzetben lévő Magyarországon is akad tennivaló.