Page 207 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Bokor tAMás: Médiaértés 205 A digitális kultúra ismérvei Puszta részvételével és tartalom-előállító tevékenységével a digitális nemzedék digitális kultúrát hoz létre, amelynek legmeghatározóbb jegyei az alábbiak (Jenkins et al, 2009: 3 nyomán): – hovatartozás (tagság online közösségekben), – kifejezés (új műfajok és meglévő médiatermékekből kiindulva új rajongói tar- talmak készítése), – együttműködő problémamegoldás (tudásmegosztó hálózatokban, alternatív valóságot előállító közegekben), – köröztetés (cirkuláció, tartalmak megosztása, a média áramoltatása pl pod- castok, blogok formájában). Az oktatásban a felsorolt jellemzők következményeként megjelent és megerősödött a peer-to-peer learning (egymástól, illetve társaktól való tanulás), az intellek- tuális javakhoz való megváltozott hozzáállás, a kulturális kifejezésmódok sokszí- nűsége, a modern munkahelyeken értékelt képességek fejlesztése és az online „állampolgárság” fogalma Mindezzel együtt azonban megmaradtak mindazok a problémák, amelyek régóta jellemzik a digitális világot: a részvételi szakadék, az átláthatóság problémája, valamint az etikai kihívások. Jenkins (2009: 56) a következő alapvető társas készségeket és képességeket azonosítja, amelyek teljes jogú, aktív, kreatív és etikus résztvevővé teszik az em- bereket a részvételi kultúrában: – játék: képesség arra, hogy a résztvevőt körülvevő környezetet problémamegol- dásra használja; – performációs készség: készség arra, hogy alternatív identitások kialakításával kísérletezzünk és fedezzünk fel jelenségeket; – szimuláció: képesség arra, hogy a való élet folyamatai alapján dinamikus mo- delleket építsünk és értelmezzünk; – elővételezés: médiatartalmak értelemmel teli mintázatának felfedezése és „újra- keverése”; – többsíkú feladatvégzés: képesség arra, hogy a környezetet folyamatosan fgyelve mindig az éppen lényeges részletekre fókuszáljunk, egyszerre több részfolyama- ton dolgozva; – megosztott megismerés: a mentális képességeket kiterjesztő eszközökkel értel- mes módon kerülhessünk interakcióba; – kollektív intelligencia: felkészültség arra, hogy közös tárba helyezzük egyéni tu- dásunkat, és elemeit mások hasonló elemeivel hasonlítsuk össze egy közös cél érdekében; – ítélőképesség a különböző információforrások megbízhatóságára és hitelességé- re vonatkozóan;