Page 173 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 171 Az első a demokratikus ideál, amely szerint a média segítségével a lokális és globális közösségek felelős résztvevőjévé kell válni. A második a tudástársa- dalom és -gazdaság ideálja, amely a tájékozott, információt kereső, ismerő, hasz- náló és alkotó embert tekinti versenyképes értéknek, a harmadik pedig a kultúra ideálja, az önmagát kiteljesítő, megmutató, elégedett egyéné. A nemzetközi szak- irodalomban, a hármas felosztás elvét követve, a médiaműveltség kialakításának feladataiban is háromfélét szoktak megkülönböztetni: 1 a hozzáférés-navigáció készségeinek fejlesztését, vagyis azt, hol milyen mó- don és milyen hatékonysággal található meg az információ; 2 a kritikai hozzáállásra nevelést, annak a kérdező magatartásnak a kialakítá- sát, amely releváns, új, autonóm tudást teremthet; és 3 a kreatív-alkotói magatartásra való késztetést, azt a vállalkozó szellemet és alkotói képességet, amely a médiát az egyén és a közösség aktív tereként fog- ja fel. A médiatudatosságra nevelésben három gondolkodási szintet kell tehát érintenünk és együtt fejlesztenünk: az analitikus (megfgyelő-elemző), a kritikai (értel- mező-értékelő) és a produktív-innovatív (alkotó-feltaláló) gondolkodást Ezek sorába kapcsolódik fontos negyedikként a konnektivista (kapcsolati), másképpen közösségi, a közösségben való gondolkodás Az innovatív gondolkodás a kritikai nélkül kiszolgáltatott, a konnektivista nélkül felelőtlen. Hiába tűnik szellemesnek a YouTube-ra feltölteni egy, az osztályfőnöki órán okostelefonnal készített videót, vagy bátornak az iskola előtti verekedést felvenni és megosztani, azok a százak, ezrek, milliók, akik megtekinthetik ezeket a tartalmakat, más jelentést adnak a szándéknak és a tartalomnak egyaránt A médiatudatosság fejlesztési területei érintik a hozzáférést, a digitális szaka- dék szűkítését, az információellátottság iránti igény kialakítását és a tartalomkere- sés lehetőségeinek felismerését és alkalmazását. Érintik a megértést, azt, miként milyen kategóriákban (pl. műfaj) milyen értelmezésekkel lehet és érdemes egy médiatartalomnak jelentést tulajdonítani, miféle szövegkörnyezetet és szövegkap- csolatokat szükséges fgyelembe venni ahhoz, hogy saját, autonóm befogadói né- zőpontunk és véleményünk alakuljon ki. Valamint érintik az elemzési és az alko­ tói készségeket is A médiaoktatás eddigi nemzetközi gyakorlatában két paradigma vált meghatá- rozóvá. Az egyik az elemző paradigma, amely szerint a médiatartalmat a tarta- lomra, műfajra, megjelenítésre, gyártásra és médiaiparra vonatkozó alapkérdések szerint megtanítjuk elemezni és értelmezni. A másik produktív, amellyel elsősor- ban nem azt tanítjuk meg, hogy mit jelent mindaz, amit a médiából befogadunk, és ezt milyen módon teszi, hanem azt, hogyan lehet létrehozni a médiatartalmat Utóbbi, ahogy már fentebb bemutattuk, alkalmazás közben sajátíttatja el a média kritikai megközelítésének készségeit, miközben alkotásra és refexióra is késztet.