Page 150 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

148 Műveljük a médiát! 5.3.4. Új közönség A részvételi vagy konvergenciakultúra középpontjában az aktív és motivált, tág értelemben vett civil és nem intézményesült (média)közönség áll Ez a közönség irányítja és formálja a médiaáramlatokat, jellemzővé teszi az önkéntes és civil gyakorlatokat és tartalmakat, komoly nehézséget okozva a hagyományos média- csatornáknak és formáknak Te mit választanál? „Nyilvánvaló, hogy a médiakörnyezet sokrétű, lényeges változáson megy át, hogy az új technológiák nagyobb választási és ellenőrzési lehetőséget kínálnak közönségeik számára abban, hogy mikor hol és mit fogyasztanak, hogy ezek az új technológiák egyre szélesebb körben teremtenek alkalmat arra, hogy a kö- zönség interakcióba lépjen a médiummal, visszajelezzen a médiatartalmak ge- nerálóinak, befolyásolja az információk útját és sorsát, és bizonyos, hogy a mai médiahasználók egyre kevésbé fogyasztó közönségei, mint egyidejű létrehozói és terjesztői a médiaüzeneteknek.” (Napoli, 2011: 54) Az újmédia-funkciók új magatartást, információs viselkedést hívnak elő, amely nem csupán elemeiben, hanem teljes mintázatában eltér a hagyományos médiafo- gyasztástól. Igaz, ma éppen úgy képernyőn nézünk televíziót, mint félszáz éve, de a tartalomhoz való viszonyunk, annak exkluzivitásához, terjedelméhez, kódjaihoz való hozzáállásunk jelentősen különbözik az egykoritól. A médium és a médiatar- talom autonómiájának csökkenésével ugyanis megnőtt a közönség autonómiája és ellenőrzési módja-joga, a kód digitális jellegéből következően pedig jelentkezik a feldarabolhatóság, a fragmentálhatóság igénye is. Az újmédia technológiáinak (a digitális és hálózatos jellegnek) köszönhetően hatalmas médiatartalom-mennyi- ség tárolható és terjeszthető, miközben a hozzáférhetővé tétel költségei jelentősen csökkennek. Ez megerősíti a tartalomfejlesztőknek az újmédia-terjesztésre vonat- kozó motivációját és törekvését. Az újmédia egyfajta demokratikus ideált valósít meg, hiszen a médiatartalmakat ilyenformán a levegőhöz vagy a tudáshoz hasonló, tiszta közjavak részévé teszi. A médiatartalom pedig megalkotását követően újra és újra „eladható” lesz, további költségek nélkül. (Kérdés természetesen, hogy nem megtévesztő-e a „mindenkihez eljuthat” elv teljesülését általánosnak tekintenünk akkor, amikor a digitális elszigeteltségben élők száma Magyarországon sem csök- kent számottevően az utóbbi években. A médiaszakadék témájára a későbbiekben még visszatérünk ) A kommunikációtechnológia változásai alapvető és nyilvánvaló mozgatói a mé- diaevolúciónak, amelynek során a tömegesség felől a specializáltság felé haladunk.