Page 34 - A médiáról neked, 2. rész

32 A hang pedig így szólt: – Mondjátok meg akkor nekem, hitetekre, boldog lehet-e az a nyúl, akinek nem piros a szeme? A gyerekek először meglepődtek a kérdésen, majd összedugták a fejüket, gondolkodtak, vitatkoztak, végül Petra megköszörülte a torkát, és így szólt: – Kedves izé, hang, először is szeretném elmondani, mennyire sajnálom, hogy felébresztettelek. Én is morcos vagyok egy ideig, amikor anya reggel mondja, hogy kelni kell, úgyhogy megértelek. Mondjuk én utána nem szoktam foglyul ejteni a családot, de ez részletkérdés… – A lényegre! – suttogta Barbi, úgyhogy Petra így folytatta: – Szóval, azt gondoljuk, és ez a válaszunk: bármelyik nyúl boldog lehet, akármilyen színű is a szeme, csak szeresse önmagát, és a többiek fogadják őt el olyannak, amilyen. A hang ekkor felhördült, krákogott, prüsszögött (ami egy kicsit emlékeztette Leventét arra, amikor az allergiás Kovács tanár úr az arborétumban letüdőzte a virágport), de végül kinyilatkoztatta: – A válasz helyes, elengedlek titeket, de fussatok, különben még meggondolom magamat!!! Úgyhogy a gyerekek hanyatt-homlok kimenekültek az elvarázsolt kastélyból, és meg sem álltak, míg el nem érték a vidámpark kerítését.